Könyv

Játék méreggel és ellenméreggel

Írásaimban káprázatosan szeretnék érvelni, és úgy, hogy aki megérti, csak azért ne legyen öngyilkos, mert az utolsó pillanatában mégis felismeri a sorok közé rejtett életörömöt” – írja a Játék méreggel és ellenméreggel fülszövegében Kemény István.


Az ellenség művészete

A regény A 80-as évek Budapestjén játszódik, főszereplője az ifjúság. A regény szelleme a szélsőségesség és a végletesség. Nagy szerepe van az érzelmeknek, s a mű célja, hogy ezeket az érzelmeket olyan erővel fejezze ki, ahogy csak versek képesek. A cselekmény váza egy nap története. Ez alatt az idő alatt az egyik hősnő idegenvezetőként viszi végig a városon "barátját"; elvezeti veszélyes emberek közelébe is, és mindent türelmesen, könnyedén elmagyaráz, egy olyan világról, élethelyzetről, amit a különösség, a rejtély köde burkol.


Témák a Rokokó-filmből

Tartalom


Témák a Rokokó-filmből 5

A királylány elszomorítása 7

A felszabadítók 9

A keresés 10

"A terv" 11

Szakértői jelentés 12

"Az alépítmény 14

A főcsatornamester 15

A patkány 16

Éjszakai ügyelet 18

Az alvó város 19

A háború általában 20

A forradalommal egyenértékű "édes stílus" 22

Ha majd minden rabszolga-nép 23

XX. évszázad, "B" változat 24

Javasasszonynál 26

Betétdal 28

Mélyzöld vadrózsa 29

A nullán 33

A kis karnevál 37

Látogatás a nagyszülőnél 39

A szereplők menekülése 40


A koboldkórus

A Kontextus könyvajánlója (1993) „A fiatal írók egyik legtehetségesebbjeként számontartott Kemény István új verseskönyve, A koboldkórus korszakváltást jelez: azt a pillanatot, amikor a sűrűsödő verbális és érzéki tapasztalat gondolati ritmusváltássá alakul: a komolyodó fiúval egyszerre csak egy fiatal férfi néz szembe a tükörből; valaki, aki egy új és más szinten teremthet magának szabadságot és szigort, akinek immár nem az a feladata, hogy megismerje és kövesse a Törvényt, hanem, ha lehet, újraformálja azt.


A Kafka-paradigma

Vörös Istvánnal

Ugyanaz a posztmodern mű mást jelent a - hozzávetőleg - értőnek, és mást a félreértőnek, miközben akár mindketten remekül szórakoznak a látszólagos közérthetőség miatt. De az értő tudja, hogy a másik félreérti a művet. Ez a különbség köztük. A posztmodern tehát ahelyett, hogy demokratizálná a művészetet, újabb különbséget hoz létre a befogadók között. Csakhogy ez a különbség mindig lappangó marad, nem bír veszélyessé válni, és nem bír megszűnni sem.


A néma H

Kemény István hetedik - bennük negyedik verses - kötete a költő pályáján újat jelez, de korántsem az új magyar irodalom lírai palettáján.


Család, gyerekek, autó

Az Élet és Irodalom számára havi egy alkalommal írt tárcanovellákat Kemény István, 1992-től '96 közepéig. Ezeket a novellákat tartalmazza a kötet.


Valami a vérről

Válogatott és új versek

Keresztury Tibor (ÉS, 1999. máj.


Hideg

Dallamos, mégis korszerű költészet Kemény István József Attila-díjas költő könyve. Különösen a fiatalabb korosztályok rajonganak ezért a költészetért. A kötet első kiadása néhány hónap alatt elfogyott, így a Hideg azon ritka verseskötetek közé tartozik, melyek több kiadást is megértek.


Élőbeszéd

Kemény István a nyolcvanas években induló nemzedék jelentős, és írókörökben az egyik legnagyobb hatású, eredeti hangú és kísérletező kedvű alkotója. Prózát és verset egyaránt ír.


Kedves ismeretlen

A Kedves Ismeretlen nevelődési regény: Krizsán Tamás története, azaz bukdácsolása a gyerekkorból az ifjúságig. Az élet díszlete ugyan kisszerű, egy Budapest környéki település se város se falu világa, de a célja annál nagyobb: Tamás családjának minden tagja az élet végső értelmét keresi, így jó fiúként ő sem tehet mást, mint hogy követi a családi hagyományt, és a maga egyszerű módján nekivág az Ismeretlennek.


Bartis Attila - Kemény István: Amiről lehet


2006-ban és 2007-ben a Litera - irodalmi portálon megjelent két nagyvizit-beszélgetés. Az Élőbeszéd és a Rutinválaszok helyett című nagyinterjúkat Kemény István és Bartis Attila készítette egymással a Litera számára. Jelen kötetben ezt a két beszélgetést olvashatják, egy harmadik, később készült dialógussal együtt.